Az Üllői út és a Mária utca sarkán álló épület 1894. szeptember 7-én nyitotta meg kapuit. Olyan híres lakói voltak, mint Kosztolányi Dezső, Herman Ottó, Huszka Jenő, Mátrai Lajos György, Mátrai Lajos ifj. és Felvinczi Takács Zoltán. Az épület érdekessége, hogy a földszinten működött a Medikus kávéház.

A 18–19. században nemcsak a szőlőmunkáknak volt szigorú rendje, minden személynek megvolt a maga feladata. A kapások, napszámosok álltak a ranglétra alján, bérmunkában művelték meg a város vagy más magánember szőlőjét a szakértelemmel rendelkező vincellér utasításai alapján. Na de ki volt a hegymester?

A Lechner tervezte épület a korabeli bérházak között luxuskivitelűnek számított. Nemcsak korszerű villanyvilágítással és fürdőszobákkal szerelték fel, de központi porszívó-berendezéssel is. Vermes Gyula a földszintet és a félemeletet üzleti célokra adta bérbe, ő maga az első emeleten lakott.

Budapest Főváros Levéltára nagyrészt az 1870-es évek közepétől készült tervrajzokat és iratokat őriz. A tervrajzokon sok korabeli amatőr javítást lehet találni - a leukoplaszttól kezdve, régi enyves szalagokon, több éves celluxon át. Ezek eltávolítása igen nagy figyelmet igényel a restaurátoroktól. És ezzel még csak éppen kezdetét veszi a restaurálás folyamata...

A 19. századi magyar grafika kiemelkedő alakját, Zichy Mihályt sokunk diákként ismeri meg Arany János balladáihoz vagy Madách Imre Az ember tragédiájához készült illusztrációin keresztül. Azt viszont kevesen tudják, hogy 50 évesen látta utoljára a családját, és hogy összesen hat végrendeletet írt, örökösei között pedig nemcsak gyermekei szerepeltek.

Készítői, az akkor oly csábító keleti romantika varázsára támaszkodva fogtak bele a költséges vállalkozásba. A török kávéházban táncosnők lejtették izgató táncukat. Kis török házak, egzotikus bazárok, misztikus török színház, vándorkomédiások, mind-mind elkápráztatták az arra járókat.