A kiállítótérben a forradalmi események debreceni vonatkozásait ismerhetik meg alaposabban a látogatók.

A Csillagos Ég Lakói címet viselő régészeti tárlatunkon a halál általános képét vázolták fel az alkotók.

A Debreceni Casino 1833-ban alakult meg, fontos célkitűzéseiről alapszabályzatának első pontjából értesülhetünk: „Ezen Casino Egyesületnek czélja, a Nemzetiségnek, nemzeti csinosodásnak, a hasznos olvasás és jobb ízlésű társalkodás útján való terjesztése, s a mellett a nemzeti szorgalomnak előmozdítása.”

Debrecenben a bíráskodás joga a főbíró és tizenkét tagú testülete, a szenátus kezében volt. Debreceni polgár felett csak saját bírái ítélkezhettek.

Az irodalmi terem a város önképének változását egyetlen szimbolikus figura, Csokonai Vitéz Mihály alakján és kultuszán át mutatja be

A 18. század végére a gazdasági élet irányítását kezükben tartó kereskedőcsaládok a város vezetésében is meghatározó szerepet kaptak.

Thaly Kálmán a 19. század második felének jellegzetes, meghatározó személyisége volt. Életének nagy részét Pozsonyban és Budapesten töltötte.

Dr. Rotschnek Emil gyógyszerész adományozta Debrecen szabad királyi város múzeumának az Arany Egyszarvú patika felszereléseit, berendezését.

A wunderkammer (csodakamra) a reneszánsz idején alakult ki a korábbi, ritkaságokból és egzotikus tárgyakból álló gyűjteményekből.

A 14. században az egyre gyarapodó kézműves iparosok nemcsak lakóhelyüket, a környéket is ellátták termékeikkel. Érdekeik védelmében önálló, zárt testületekbe, céhekbe tömörültek.

A debreceni múzeumügy történetében az 1920-as év döntő fordulatot hozott. Déri Frigyes ez év október 18-án járt először itt, és bejelentette, hogy a Debrecennek adományozza gyűjteményét.

Debrecen legnagyobb és legrégebbi ismert temetője a Cegléd, ma Kossuth utcai temető. Három részt különböztettek meg benne, a keletit Rakovszky, az északit Csapó utcai, a legnagyobb kiterjedésű délit Dobozi temetőnek hívták.

Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni. így vallott műveiről az alkotó, akinek a múzeum talán legnépszerűbb kiállítóterében, a Munkácsy Teremben láthatók Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai.

A Déri-hagyaték egyik legnagyobb és legszínesebb műtárgycsoportja az újkori fegyvergyűjtemény. Déri Frigyes elsődleges célja nem az volt, hogy egy-egy fegyvertípusból a legteljesebb sorozatot állítsa össze, hanem hogy minél több és minél változatosabb harci eszköz kerüljön a gyűjteménybe.

A „Föld alatti Debrecen” című kiállításban a városunk területén történt feltárások eredményeit mutatja be a múzeum.

A debreceni gubás mesterek országosan híresek voltak jó minőségű, tiszta gyapjúból szőtt, hosszú, göndör fürtű, fekete gubáikról.

A fenti idézet olvasható a mézeskalácsos műhelyben kiállított, egyik gazdagon díszített, piros, mézes szíven.

Debrecenben az első muzeális közgyűjtemény, a Városi Múzeum viszonylag későn jött létre.

Az állandó természetrajzi tárlat a Debrecentől északra fekvő és a várossal mára széles sávban összeépült erdő múltjába és jelenébe nyújt bepillantást.

A Déri Múzeum 1977 óta gondozza Medgyessy Ferenc hagyatékát. A gazdag életműből immár harmadik alkalommal, megújult kiállítótérben helyezzük el közismert szobrait, rajzait, domborműveit.

A régi képtárban láthatók azok a 17–19. században készült alkotások, melyeknek nagyobb része Déri Frigyes ajándékaként került a múzeumba.

A Déri Múzeum Japán-gyűjteménye nemcsak hazai, nemzetközi mércével mérve is jelentős. Déri Frigyes gyűjtőmunkája során elsősorban olyan jellegzetes japán tárgyakat keresett, amelyek az Edo-korban (1603–1867) készültek

A tárlat érdekessége, hogy csak a virtuális térben létezik, egy program segítségével alakították ki a kiállítóteret és rendezték be azt a múzeum munkatársai: Korompai Balázs, Ősz Attila és Váradi Katalin. A program a szabad barangolás mellett lehetőséget ad vezetett útvonal bejárására is.