A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt.

Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában felidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly király és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.

A kastélyegyüttes déli szárnyában - Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A kastélyszínház tehát hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.

A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be. Fontos szerepe volt a királynő trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt.