Eseménynaptár
2025. március
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2025.03.29. - 2025.03.29.
Budapest
2025.03.28. - 2025.03.28.
Budapest
2025.03.28. - 2025.12.31.
Pécs
2025.03.28. - 2025.04.28.
Ópusztaszer
2025.03.27. - 2025.03.27.
Budapest
2025.03.25. - 2025.03.25.
Komárom
2025.03.22. - 2025.03.22.
Budapest
2025.03.22. - 2025.03.22.
Gyula
2025.03.22. - 2025.06.22.
Balatonfüred
2025.03.21. - 2025.03.21.
Budapest
2025.03.19. - 2025.03.19.
Ópusztaszer
2025.03.19. - 2025.04.19.
Gyergyószentmiklós
2025.03.07. - 2025.04.27.
Budapest
2025.02.21. - 2025.04.27.
Budapest
2025.02.18. - 2025.02.18.
Fülek
2025.01.30. - 2025.01.30.
Budapest
2025.01.22. - 2025.02.22.
Sepsiszentgyörgy
2025.01.17. - 2025.02.22.
Pécs
2025.01.15. - 2025.02.15.
Hódmezővásárhely
2024.12.13. - 2025.06.30.
Budapest
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum - Gödöllő
A Királyi Kastély bejárata
Cím: 2100, Gödöllő Grassalkovich Kastély
Telefonszám: (28) 420-331, (28) 430-864
Nyitva tartás: I.2-II.28.: H-V 10-17
III.1-31.: H-P 10-17, Szo-V 10-18
IV.1-X.31.: H-V 10-18
XI.2-XII.31.: H-P 10-17, Szo-V 10-18
A XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építtetését. Az első építési szakasz 1745-ig tartott: Mayerhoffer András tervei alapján ekkorra készült el a belső udvart közrefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. tovább
Programok
2011. első félév során, hétvégeken, a rendkívüli nyitvatartási rendnek megfelelően, egy különleges túra keretében tekinthetik meg látogatóink az elnökségi helyszíneket. tovább
Állandó kiállítások
Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában felidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly király és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát. tovább
Erzsébet királyné portréja
Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével. tovább
Barokk színház
A kastélyegyüttes déli szárnyában - Grassalkovich I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztálya helyén - Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A kastélyszínház tehát hamarabb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza. tovább
Részlet a kiállításból
A köznemesi származású, jogi végzettségű Grassalkovich tehetsége révén magasra ívelő karriert futott be. Fontos szerepe volt a királynő trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását. Grassalkovich I. Antalt a kincstári javak eredményes gyarapításáért Mária Terézia 1743-ban grófi rangra emelte, s titkos tanácsosává nevezte ki. Az udvarnál betöltött legfontosabb szerepköre a Magyar Kamara elnöki tisztsége volt. tovább