A lepke alapszíne világos vajszínű, ezt erőteljes rozsdabarna, drappos mintázat szabdalja szét. Rajzolata annyira jellegzetes és szép, hogy más hasonló szövőalkatú lepkével nem lehet összetéveszteni. A hímek nappal is repülnek. Röptük gyors, egyenes vonalú. Éjszaka azonban a nőstény példányok aktívak, a mesterséges fényforrások vonzzák őket...

A fibula nemcsak ruhakapcsolóként működött, volt díszítő („kitűző”) szerepe is. A szabvány fibulák mellett készültek egyediek is, például ismerünk harapófogó formát is, amelyet talán egy kovács viselhetett. És persze voltak illetlen tárgyak is, de ezekről most ne essen szó, mert nem akarjuk kitenni a piros, 18-as karikát...

Szalacsa az egyik legismertebb Somogy megyei régészeti lelőhely. A Kr. u. 3. században itt elásott tárgyak egy nehéz történelmi helyzetről tanúskodnak, a Római Birodalom területére betörő támadások átértékelték a kincs fogalmát, ezért kerültek az elrejtett tárgyak közé a mindennapi életben használt vastárgyak is.

A fecskefarkú lepkék és rokonaik – így a kardoslepkék - hernyóinak különlegessége, hogy ragadozóik elleni védekezésképpen bűzös, irritáló szagú szarvacskákat tudnak a fejükből kiengedni, majd a veszély elmúlásával visszahúzzák ezeket. Ezek a szervek kissé a csigák tapogatóihoz és szemeihez hasonlítanak, bár ők éppen fordítva, veszély esetén húzzák őket be.

Somogyban - elsősorban a török kori pusztítás miatt - a középkori templomok nagyobb része díszeivel, felszerelésével együtt elpusztult. A templomok egykori könyvei is jórészt megsemmisültek, szerencsés esetben az elő- és hátlapjukra erősített, fémből készült vereteiket, csatjaikat találjuk meg. Az egyik legszebb könyvveretünk ez az iharosi sarokveret.

Somogy megye egyetlen premontrei prépostsága a mai Bárdudvarnok határában állt. A középkorban Kaposfőiként vagy Szentbenedekiként említett monostort 1252-ben alapították és a török korban pusztult el. A 2019-ben itt talált leletek közül kiemelkednek a sírokban talált fátyoltűk, melyeket fátylak, fejfedők felerősítésére, illetve önálló viseletként is használták.

Somogyváron, a Bencés Apátság régészeti kutatása hosszú éveken át folyt. Az ásatásokon sok somogyvári ember dolgozott, sőt a környező településekről is érkeztek „vendégmunkások”. A pamuki dolgozók hívták fel a figyelmet arra, hogy a Resterica dűlőben gyakran kerülnek elő régi kövek, amelyek nehezítik a szántást is. A régész megvizsgálta a helyszínt és megállapította, hogy római épületet rejt a föld.

Rippl-Rónai 1908 nyarán vette meg Kaposváron a parkot, melynek lakóházát nyári tartózkodási helyként, két melléképületét pedig műteremként illetve vendégházként használta. 1908 telén Galimberti Sándor festőművész vendégeskedett nála, aki lefestette a villát és a vendégházat is.

Minden orchideafaj a talajban gombafonalakkal van szimbiózisban, és ha ezek nincsenek meg, akkor még tökéletes körülmények között is elpusztul. Ezért nincs értelme soha otthoni kiskertbe telepíteni a természetből származó orchideákat, mert biztosra vehetjük, hogy ezzel elpusztítjuk őket.

Az 1960-as évekbeli, Nagy Emese vezette, kaposszentjakabi ásatáson egy érdekes, nem mindennapi tárgy került elő: egy hangszer. A tárgyat jól ismerhetik látogatóink is, hiszen szinte változatlan formában ma is ilyen a doromb. A hangszer keltezése azonban nehéz, mivel nagyjából ugyanazok a formák élnek több száz éven keresztül szerte Európában.

Középkori harangjaink jelentős része elpusztult, a templomok leégésének esett áldozatul vagy értékes bronzanyaga miatt olvasztották be. Azokat, amelyek földmunkák során kerültek elő, a törökök elől menekülő lakosok rejtették oda: kiásni azonban - sajnos - már nem volt módjuk...

A zselici tölgyesekben és bükkösökben május közepétől találkozhatunk a gyászcincérrel. Ezt a cincért még a nyár folyamán egészen augusztus végéig megfigyelhetjük a természetközeli erdők szegélyén, turistautak mentén, ahol öreg korhadó fák vagy farakások állnak. Fekete színezete alapján kapta a gyászcincér nevet.

Pár évvel ezelőtt egy magángyűjteményben lévő ezüst gyűrűre hívták fel a figyelmemet. A gyűrűt valószínűleg a Somogy megyei Gölle határában találták illegális fémkeresős kutatás közben. A gyűrű egy középkori szerelmi gyűrű, talán egy jegygyűrű lehetett, amit egy férfi ajándékozhatott egy nőnek.

Rácörs (egykorvolt település) hangulatos temetője - még elvadult és benőtt állapotában is - különleges hangulatot sugárzó hely. Itt található egy obeliszk, melyen - 160 év távlatából is - jól olvasható felirat, miszerint itt négy csendőr vesztette életét szolgálatteljesítés közben. Ha azonban kicsit utánajár az ember, kiderül, hogy halálukért a somogyi betyárok felelnek...

Most, hogy már régen kitavaszodott, számos védett pókfajt figyelhetünk meg Kaposvárott, a Deseda-tó körül. Itt lakik Vizipók is és számos barátja, akiket a rajzfilmsorozatból ismerhetünk...

Az üvegművészet tradicionális eljárásait, a csiszolás és a metszés technikáját a Nancy-beli műhely vezetője, Émile Gallé forradalmasította Franciaországban. Sovánka Magyarországon elsőként alkalmazta a francia művész legfontosabb technikai eredményeit, a rétegezést és a savval maratást.

A gazdag földbirtokos családból származó Goszthony Mária 1935-ben kerámiaégető kemencét építtetett Bárdibükkön. A műhelyhez Goszthony Sári is csatlakozott. Ő készítette ezt a csengettyűt is, amelyre Isten bárányát festett rá. A Bárány olyan Krisztus-szimbólum, amely kizárólag keresztény gyökerekkel rendelkezik, nem azonosítandó a más képábrázolásokon látható juhokkal.

Tiberius, mielőtt császárrá választották volna, sikeres hadjáratot vezetett többek között Pannoniába is. Lehetséges, hogy az érme ekkor érkezett ide, ám valószínűbb, hogy későbbi korokban került az itteni lakossághoz.

A gazdag földbirtokos családból származó Goszthony Mária 1935-ben kerámiaégető kemencét építtetett Bárdibükkön. A Fiorenza műhely elnevezésű alkotóközösséghez Josipovich Idán kívül unokatestvére, Goszthony Sári is társult. Első termékeik a reneszánsz majolikák másolatai voltak, ebből bontakozott ki egyéni stílusuk.

Vannak tárgyak, melyeket mindig meg kell magyarázni, ezek közé tartozik a pajzsdudor. A támadófegyverek (kard, lándzsa) mellett a védekező felszerelés fontos darabja volt a pajzs. A pajzsdudor a pajzs külső oldalán helyezkedett el, és az ellenséges támadófegyverek elhárítását szolgálta.

Galimberti Sándor legfontosabb atyai mestere és jó barátja Rippl-Rónai József volt. Mesterét gyakran meglátogatta Kaposváron. Rippl-Rónai 1908 nyarán vette meg Kaposváron a Róma-villát. 1908 telét magánéleti válság miatt Galimberti a Róma-villa vendégházában töltötte, és ekkor festette meg a villa homlokzati képét.