A Kárpát-medencében bizonyíthatóan már a honfoglalást megelőzően is folyt olyan tevékenység, amely egyes anyagok átalakításával, tehát kémiai változások előidézésével foglalkozott. A római uralom idején kiterjedt aranybányászatot a honfoglaló magyarok utódai tovább folytatták. Volt fémkohászat, és abban az időben korszerűnek mondható kémiai ismeretekkel rendelkező szakemberek működtek közre az ötvözetek előállításában, a finomítók és a pénzverdék ellenőrzésében.

A vegyiparban használatos számítástechnikai eszközöket bemutató kiállítás fő érdekessége az 1960-as években elsőként vegyipari folyamatok irányítására használt GIER típusú számítógép. A dán tervezésű berendezést a Péti Nitrogénművek 420 to/nap kapacitású Ammónia 2. üzeme paramétereinek kiértékelésére alkalmazták.

A Thury-vár főbejáratában látható nagyméretű festmények a millecentenárium tiszteletére kiírt pályázatra készültek 1996-ban. 2 db 2,6 x 5,4 m, 3 db 2,6 x 2,6 m és 2 db 100 x 80 cm képből álló sorozatot a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte. A festményeken a vár történetének fontosabb ostromai (1566, 1593-as ostromok) láthatók, a vár építésének és békés hétköznapjainak ábrázolásával együtt.

A II. emeleten az 1950-es évek laborjában találja magát a látogató, ahol többek között Zemplén Géza híres vegyész laborasztala és felszerelése, gázlánggal fűthető szárítószekrény és számos eredeti tárgy idézi fel az 50-es évek laboratóriumát.