A "Kémiai kísérletezés eszközeinek fejlődése" című kiállításunkat 2004 áprilisában nyitottuk meg elsősorban a Magyar Vegyészeti Múzeum idevonatkozó könyveinek a felhasználásával. A kiállítást Kapocsi Margit Katalin kémiatanárnő, a Magyar Vegyészeti Múzeum külsőse állította össze, aki az oktatási programunk kidolgozásában és megvalósításában azóta is aktívan részt vesz.

A XVIII. sz. közepéig a természettudományok csak a filozófia részeként jelentek meg az oktatásban. A jezsuita rendek tanítási rendszerét az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum szabályozta: "A jelentőséggel bíró dolgokban Arisztotelésztől el ne térj!". A protestáns iskolák tanárai azonban már a nyugati egyetemeken tanultak, és az ott megszerzett korszerű tudást adták tovább tanítványaiknak; a kémiát a fizika tantárgy részeként tárgyalták.

Annak ellenére, hogy a fontosabb vegyipari nyersanyagok lelőhelyei a trianoni békeszerződés által kijelölt új országhatáron kívülre estek, a két világháború között vegyiparunk jelentősen fejlődött. Az 1920-as évek elején a fő törekvés az olyan termékek gyártásának megindítása volt, amelyek termelése az új országhatárok megvonása miatt megszakadt.

A kiállítás általános képet ad arról, hogy Magyarországon a korszerű, nagyipari jellegű, tőkés termelési módszerekre való áttérés csak nagyon lassan bontakozott ki, melynek oka a vállalkozási kedv és a tőke hiánya mellett, főleg a korlátozóan ható, tudatos osztrák iparpolitika volt.

A Thury-vár főbejáratában látható nagyméretű festmények a millecentenárium tiszteletére kiírt pályázatra készültek 1996-ban. 2 db 2,6 x 5,4 m, 3 db 2,6 x 2,6 m és 2 db 100 x 80 cm képből álló sorozatot a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte. A festményeken a vár történetének fontosabb ostromai (1566, 1593-as ostromok) láthatók, a vár építésének és békés hétköznapjainak ábrázolásával együtt.

A II. emeleten az 1950-es évek laborjában találja magát a látogató, ahol többek között Zemplén Géza híres vegyész laborasztala és felszerelése, gázlánggal fűthető szárítószekrény és számos eredeti tárgy idézi fel az 50-es évek laboratóriumát.

A tablósorozat az 50 éves fennállását ünneplő Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumára készült. A kiállítás az 1949-ben alapított intézmény fejlődését mutatja be az alapítástól napjainkig.

A múzeum főlépcsőházában létesített történelmi arcképcsarnokban azoknak a magyar tudósoknak, ipari szakembereknek a portréja van elhelyezve, akik a kémiaoktatás, a vegyészeti tudomány és a vegyipar fejlesztése terén kiemelkedőt alkottak.

Értékes darab a XX. század elején készült nagyméretű táramérleg és Than Károly ún. higanyos súlysorozata. Láthatunk még XIX. századi levélmérleget; gabona minőségmérőt, amellyel a gabona hektolitersúlyát lehet megállapítani. A már említett Than súlysorozaton kívül latsúlysorozatot, gyógyszertári súlykészletet, analitikai- és táramérleg súlysorozatokat is láthatnak a látogatók.

A vegyiparban használatos számítástechnikai eszközöket bemutató kiállítás fő érdekessége az 1960-as években elsőként vegyipari folyamatok irányítására használt GIER típusú számítógép. A dán tervezésű berendezést a Péti Nitrogénművek 420 to/nap kapacitású Ammónia 2. üzeme paramétereinek kiértékelésére alkalmazták.

A Kárpát-medencében bizonyíthatóan már a honfoglalást megelőzően is folyt olyan tevékenység, amely egyes anyagok átalakításával, tehát kémiai változások előidézésével foglalkozott. A római uralom idején kiterjedt aranybányászatot a honfoglaló magyarok utódai tovább folytatták. Volt fémkohászat, és abban az időben korszerűnek mondható kémiai ismeretekkel rendelkező szakemberek működtek közre az ötvözetek előállításában, a finomítók és a pénzverdék ellenőrzésében.

A tárlat anyagát két nagy tablón helyeztük el: külön felületeken mutatjuk be a fővárosi és a vidéki vegyipari és gyógyszeripari nagyvállalatokat. Az üzemek fényképfelvételei mellett vállalati jelentések, vállalati lapok példányai, valamint vegyipari szakfolyóiratok mintapéldányai is megtalálhatók.