A rendszerváltás után a magyar Ciszterci Rend Zirci Kongregációja visszaigényelte és visszakapta a kolostor épületét, amelyet szerődéssel Pásztó városának adta át, múzeum céljára. Feltétel volt, hogy legyen benne a ciszterci rendet és a magyorországi ciszterci monostorokat bemutató kiállítás.

2001. december 14-én új kiállítóhellyel bővült a múzeumkert. Ekkor nyílt meg Pásztó nagy szülöttének, Csohány Kálmán grafikusművész állandó kiállítása az 1870-es években épült műemléki épületben. 1990-től a városi múzeum két termében láthatta a nagyközönség Csohány Kálmán 50 rézkarcát. A galéria megnyitásával azonban lehetőségünk nyílt a kétszeres Munkácsy díjas, érdemes művész teljes életművéből a rézkarcokat, litográfiákat, egyedi rajzokat, akvarelleket, kerámiákat, azaz mintegy 150 műremeket bemutatni.

16 millió éve (a bádeni korszakban) meleg trópusi tenger hullámzott területünkön, melyben kagylók, csigák, korallok, rákok, halak, krokodilok hemzsegtek. Vázukat az akkor képződő lajtamészkő őrizte meg, mely a Cserhát -hegységben igen gyakori. Nógrádszakál közelében bádeni korú andezittufából ismert Nógrád másik nagy ősnövényi leletegyüttese.

Fotókiállításunk a környék néhány botanikai értékével ismerteti meg a látogatót. A kolostorépület emeletére vezető lépcsőház falain 35 növényfaj tanulmányozható 30x40 cm-es színes fotókon és rövid ismertető szövegek segítségével.

A salgótarjáni születésű Gaál István Pásztón töltötte gyermekkorát, a kiállítóhelyet egykori elemi iskolájában rendezték be. A rendező lánya, Gaál Réka Pásztónak ajándékozta édesapja bútorait, hatalmas könyvgyűjteményét, személyes tárgyait, amelyeket így mind láthat a közönség.

A Mátra és a Cserhát-hegység találkozásánál, a Zagyva-folyó völgyében fekvő Pásztó kedvező földrajzi fekvése miatt már az őskőkortól lakott volt. A magyar honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába került a vidék. A település életét meghatározta, annak jelentőségét kiemelte, hogy a 12. század elején feltehetően királyi alapításként - monostor létesült Pásztón.

1526-ban a pásztói szerzetesek a mohácsi csata hírére elmenekültek. Az elhagyott épületet, királyi parancsra megerősítették, de az komoly stratégiai jelentőségre nem tett szert. A királyi katonaság az ellenállást meg sem kísérelte. 1551-ben a török sereg közeledtére a várat felgyújtották és elmenekültek. A tűzvésznek a város nagy része is áldozatul esett, többek között az oskolamester háza is.

Az üveghutától délre, a hajdani patak partján három helyiségből álló épület falait tárták fel. A harmadik helyiség déli falára épült rá a barokk kolostor.

Az oskolamester házának rámpás lejáratú pincéjében a középkori szőlőkultúrát bemutató kiállítás tekinthető meg. A város környékén évszázadokon át virágzott a szőlő- és bortermelés, aminek a 19. század végi filoxériavész vetett véget. Az oskolamester házának gótikus pincéjében szőlészeti eszközöket láthatunk rekonstruálva: háncsfonatos kádat, puttonyt, léhót, rocskát.

Az oskolamester házának déli oldala mellett egy 20 m hosszú, 7 m széles, két helyiségből álló kőépület maradványait tárta fel az ásatás. A falak tetejét égésréteg borította, s az égés korát 1230 tájára keltezhetjük. Az épület építését, használatát az égésréteg alatti edénytöredékek a 12. század elejére keltezik.

Háromosztatú az épület: a bejárat a konyhába vezet, az északra nyíló helyiség pedig kamraként szolgált. Itt három darab gabonatartó volt a padlóba mélyítve. Ezek a vermek igazi régészeti szenzációval szolgáltak: a 15-16. századi háztartás szinte teljes eszközkészlete előkerült belőlük. Feltehetőleg a törökök 1551-es közeledtének hírére az iskolamester is távozni kényszerült, és a visszatérés reményében rejtegette a gödrökbe értékeit, melyeket azután gondosan letapasztott.

2007 végén új várostörténeti kiállítás nyílt a Pásztói Múzeumban, a település mezővárosi (oppidum) jogszerzésének hatszázadik évfordulóján.

1992. november 11-én nyitottuk meg a Rajeczky Benjámin emlékszobát. Rajeczky Benjámin Pásztó városának jeles személyisége volt. 1901. november 11-én született Egerben és 1989. július 1-én halt meg Pásztón. A Szent Lőrinc templom déli gótikus kápolnája alatt, egy kriptában van eltemetve.