1910 nyarán rövid egymásutánban hatszor csaptak fel a lángok a Nagymező utca 8. szám alatt, a mai Ernst Múzeum helyén. Akkoriban ezen a területen egy üvegraktár, a tönkrement Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. „Üveg-udvara” volt. A telket 1909-ben Ernst Lajos műgyűjtő vásárolta meg, a raktárat pedig egy gazdag és ismert üvegkereskedő, Zucker Henrik vette át.

Amilyen sikeres volt Bánky Vilma a némafilmekben, éppoly sikertelen a hangosfilmek – vagy más néven beszélőfilmek – terén: erős akcentusa, gyenge, halovány hangja és hangorgánuma sem volt ideális. Így 1930. április 10-ével Vilma színésznői karriere véget ért. Ekkor azonban újabb tevékenységbe fogott bele...

Az Osztrák–Magyar Monarchiában 1918-ban szervezték az első gyermeküdültetést, majd az 1920-as évek elején rendszeresen indultak üdülővonatok Hollandiába. A szegényebb családok gyermekeinek a hazai vidéken biztosították a nyaralást, például a kispesti rabbi Pestszentlőrincre szervezett ilyet.

A sikeres hollywoodi díva élete – a számtalan kötelesség mellett – rengeteg kellemes pillanatot is magában foglalt. Vilma – a karrierének csúcsán – volt, hogy heti 5000 dollárt is megkeresett. Férjével négy autójuk volt: egy nyitott és egy csukott Rolls Royce, egy Lincoln Limousine és egy Ford. Bécsből hozatott szakácsnét, és társalkodónőt is foglalkoztatott, aki hosszabb útjai során elkísérte őt.

Száz éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely rögzítette, hogy Magyarországnak meg kell válnia területe kétharmadától. Több mint 400 ezer magyar hagyta el otthonát, és menekült Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Délvidékről a mai Magyarország területére. A menekülők közül több ezren itt - Pestszentlőrincen - találtak otthonra.

Szécsi Margit költő 92 éve, 1928. május 28. pünkösd vasárnapján született. Születésének körülményeit a sors kezének tulajdonította. Küldetésének érezte, hogy „az igaz beszéd tüzes ünnepéhez méltóan” éljen a magyar szóval, hogy kora társadalmának értékeit és gondjait a költészet nyelvén megfogalmazza, és útmutatást adjon egy emberségesebb élethez.

A régi világban csak Európában tizenhét szórakozóhelyiséget rendezett be. Lokálokat, grill-bárokat és varietéket csinált. Épített Oranban, Tuniszban, Casablancában, Isztambulban, Varsóban, Lodzban, Kaunasban, Rigában, Oslóban, Koppenhágában és Stockholmban és már Japánba és Amerikába is hívták. Nem ment. Strohmayer Ferenc dolgozni nagyon szeret. Elmenni nem szeret.

Az irigyelt hollywoodi élet tipikus rabszolgaélet. Valósággal mások tulajdonává lesz az ember. A régi rabszolgatartástól legfeljebb annyiban különbözik, hogy ebbe a rabszolgaságba mindenki vágyódik, főleg azért, mert nagyon megfizetik.

„Ez nem csak festészet, hanem tiszta zene is..." - így jellemezte Kodály Zoltán zeneszerző a 120 éve született Bene Géza festőművész (1900-1960) képeit az 1958-as műcsarnoki kiállításán. Ritmusos, zenei hatással rendelkező szürreális tájképei több száz millióért kelnek el a műtárgypiacon, életműve mégis méltatlanul feledésbe merült...

A hiányos táplálkozás elgyengítette a szervezetet, s erőre kaptak a ragályos betegségek. Egy új betegség kezd terjedni, a melynek spanyol járvány (nátha) nevét adják, vagy röviden: spanyolkórnak nevezik. Végig száguldott az egész földtekén - írta 1918-ban Wimmerth Béla plébános a pestszentlőrinci katolikus plébánia Historia Domusában.

Míg szülei és testvére a szirénák hangjára mielőbb biztonságos helyre menekültek, addig a kíváncsi természetű Béla felmászott házuk tetejére, és onnan figyelte ahogyan a repülők kigyulladnak és lezuhannak. Bár irtózott a kegyetlenségtől, a légi csaták látványa ellenállhatatlanul vonzotta, szülei sem tudták őt leparancsolni a magasból.

1925-ben érkezett Budapestre Samuel Goldwyn, a Metro-Goldwyn-Mayer társaság vezetője, új színészeket vinni Európából Hollywoodba. Felhívták figyelmét Bánky Vilmára, de a fiatal színésznő a megbeszélt találkozóra nem akart elmenni: azt hitte, csak vicceltek vele.