Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... vagy amit akartok - Shakaspeare után szabadon... ;) És persze bármi, ami a csövön kifér!


INTÉZMÉNYÜNK PROGRAMKÍNÁLATA:

16:00 - 17:00 - Az álom vége? - Pogátsa Zoltán és Kolozsi Pál Péter
Pogátsa Zoltán és Kolozsi Pál Péter közgazdászok beszélgetnek a nem növekedés fogalmáról Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma kiállításhoz kapcsolódóan.

16:00 - 17:00 - Platon Karataev Duo koncert
A Platon Karataev Duo - Balla Gergely és Czakó-Kuraly Sebestyén - akusztikus koncertje az udvaron.

16:00 - 17:00 - Slow tárlatvezetés
A kutatások szerint a múzeumlátogatók átlagosan 9 másodpercet töltenek egy kiállítási tárgy előtt. Slow vezetéseinken szembe megyünk a másodpercenként ránk zúduló információtömeggel és arra hívjuk a látogatókat, hogy bátran időzzenek el hosszasan egy-egy tárgy előtt, engedjék át magukat a lassú szemlélődés örömének. A program regisztrációköteles.

17:00 - 18:00 - Slow tárlatvezetés
A kutatások szerint a múzeumlátogatók átlagosan 9 másodpercet töltenek egy kiállítási tárgy előtt. Slow vezetéseinken szembe megyünk a másodpercenként ránk zúduló információtömeggel és arra hívjuk a látogatókat, hogy bátran időzzenek el hosszasan egy-egy tárgy előtt, engedjék át magukat a lassú szemlélődés örömének. A program regisztrációköteles.

17:00 - 22:00 - Újrahasznosító workshop az Ursuslupusszal
Kreatív újrahasznosító workshop az Ursuslupusszal múzeumi hulladékokból.

17:30 - 18:30 - öntörvényű kettős inga
Felolvasószínházi előadás Závada Péter és Tandori Dezső szövegeiből Fráter Zoltán válogatásában, Jankovics Péter és Adorjáni Bálint előadásában.

18:00 - 19:00 - Kurátori tárlatvezetés a Szépvilág című kiállításban
A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállítása a divatlapok és az öltözködés bemutatásán keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének sokszínű, forrongó világába, amelynek energiája, kritikus szemlélete és tenni akarása ma is elevennek hat. A Pesti Divatlap, az Életképek és a Honderü a divatlapok új nemzedékét képviselték. Több műmelléklettel, gazdagabb tartalommal, szebb külsővel jelentek meg. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. Szórakoztattak és formálták az olvasók látásmódját, ízlését, közösségtudatát. Kapcsolódtak a modern irodalmi nyilvánosság és sajtó kialakulásához, a polgárosodáshoz, a nők szerepköreinek bővüléséhez, a hazai iparhoz, a magyar és európai önmeghatározás folyamatához. A két német nyelvű, magyarországi divatlap, a Der Spiegel és a Der Ungar, szintén ezeknek az eszméknek és törekvéseknek voltak aktív fórumai. A divatlapok a művelődés részeként fogták fel az öltözködést, amely mindkét nemnél érintette a nyelvi, szellemi és gazdasági önállósodás kérdéseit, valamint kölcsönhatásba lépett értelmiségi, közéleti szerepekkel. A tárlaton látható festmények, grafikák, tárgyak, viseletdarabok és irodalmi szövegek a ruházat társadalmi éskulturális jelentőségét állítják előtérbe. Mesélnek farsangokról, írói eleganciáról, az első nagyvárosi tapasztalatokról, a kor pezsgő szellemi életéről. A kölcsönzött műtárgyak tizenkét hazai közgyűjteményből érkeznek a Petőfi Irodalmi Múzeumba.

18:00 - 19:00 - Kurátori tárlatvezetés Az álom vége? című kiállításban
A kiállítás Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszál. Az utolsó álombeli színben a bolygó szinte élhetetlenné válik: kevés az élelem, szélsőséges klimatikus viszonyok uralkodnak, a fajok kihalnak, az emberi civilizáció radikális változáson megy keresztül. A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách Imre több olyan problémát és kérdést is tematizált, amely napjainkban is megjelenik a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban. A tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett különféle tudományágak kutatóit kérdeztük meg arról, hogy ezekre a Madách által felvetett, de a mai viszonyokra adaptált problémákra milyen válaszok adhatók. A klímaváltozással kapcsolatban több tudományterület képviselőivel lehet interjúkat hallgatni a tárlatban. Madách Imre drámájában a tudós alakja visszatérő motívum. A tárlaton szereplő interjúkban megszólaló kutatók a maguk szakterülete szerint, rendkívül változatos szempontokból világítanak rá a klímaváltozás problémakörére. Abban bízunk, hogy a legkülönfélébb tudományterületeket együttesen, kiállítás terében megszólaltatva talán rámutathatunk olyan szempontokra is, amelyek segítenek az éghajlatváltozás válságát összetettebben, érzékenyebben, illetve (ön)kritikusabban szemlélni, miközben Az ember tragédiáját egy izgalmas perspektívából olvashatjuk újra. Kass János Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus Az ember tragédiája egyes színeit megjelenítő rézkarcai alkotják a kiállítás gerincét , amelyeket a művész 1966-ban a Helikon Kiadó felkérésére készített. Az ábrázolások egy központi képből és a körülötte látható vázlatrajzokból állnak, amelyeket a művész csak később, a sokszorosítás közben rögtönzött a lemezekre. Kasst annyira megihlette Madách műve, hogy több sorozatot is készítette a műhöz, illetve a Tragédia gondolatiságát más alkotásaiba is bedolgozta. Babitshoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a Tragédia nyersanyag, amelyben minden kor minden emberének tragédiája visszatükröződhet. A rajzok egymást kiegészítve tükrözik a történeti színeket és egyben alkotójuk saját korát, amelyben a Madách által vizionált disztópiák valós kérdésekké váltak. A porgram regisztrációköteles.

18:00 - 19:00 - Szépvilág - Csalár Bence előadása
Csalár Bence divatszakértő, divatíró előadása a fenntartható divatról a Szépvilág és Az álom vége? című kiállításokhoz kapcsolódóan.

19:00 - 20:00 - Kurátori tárlatvezetés A halandóság törékeny arcai című kiállításban
Ki ne látta volna tankönyvében a szomorú tekintetű Arany, az igéző Ady, a dendi Kosztolányi vagy a vigasztalhatatlan Juhász Gyula fotográfiáját? Az író arcképeken - a tekintetekbe kapaszkodva - mindig azt kutatjuk, hogy a pózokon át közelebb kerülünk-e az alkotókhoz. E jól ismert képeket a PIM fotógyűjteménye őrzi. A múzeum az elmúlt hetven évben nagy hangsúlyt fektetett a magyar íróportrék, ezen belül a fotográfiák gyűjtésére. Az áprilisban nyíló kiállítás válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról. Az első ősfényképektől a digitális nyomatokig hosszú út vezetett, ezalatt nemcsak a technika változott, de a fotográfusok szemléletmódja is átalakult: a merev beállításoktól a természetességig, a külsőségektől a lélekábrázolásig jutott el. A program regisztrációköteles.

19:00 - 20:00 - Kurátori tárlatvezetés A halandóság törékeny arcai című kiállításban
Ki ne látta volna tankönyvében a szomorú tekintetű Arany, az igéző Ady, a dendi Kosztolányi vagy a vigasztalhatatlan Juhász Gyula fotográfiáját? Az író arcképeken - a tekintetekbe kapaszkodva - mindig azt kutatjuk, hogy a pózokon át közelebb kerülünk-e az alkotókhoz. E jól ismert képeket a PIM fotógyűjteménye őrzi. A múzeum az elmúlt hetven évben nagy hangsúlyt fektetett a magyar íróportrék, ezen belül a fotográfiák gyűjtésére. Az áprilisban nyíló kiállítás válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról. Az első ősfényképektől a digitális nyomatokig hosszú út vezetett, ezalatt nemcsak a technika változott, de a fotográfusok szemléletmódja is átalakult: a merev beállításoktól a természetességig, a külsőségektől a lélekábrázolásig jutott el. A program regisztrációköteles.

19:00 - 20:00 - Kurátori tárlatvezetés a K.I. aki voltam című kiállításban
Szeretek játszani, tulajdonképpen csak játékon vesztem össze emberekkel. Majdnem minden sport érdekel. De huszonöt éve múlt, hogy ugyanaz a munkahelyem, a Móra Könyvkiadó. Volt olyan évem, hogy tíz különféle albérletben is laktam, emiatt kellett a személyi igazolványomat kicseréltetnem, mivel betelt a lakcímváltozásoknak fenntartott rovat, a munkaviszonyom 1950 óta változatlan - vallja Kormos István, a Vackor és más gyermekmesék írója, a Szegény Yorick költője. A szerző 100. születésnapjára rendezett kiállítás központi motívuma a játék. Játék a szavakkal, a történetekkel, kártyával, sakkal, lehúzással. Mit jelentett a játék az ötvenes-hatvanas években? Kikkel játszott Kormos? Hol és hogyan teltek a korszak fiataljainak hétköznapjai, estéi, ünnepei? Ezekre a kérdésekre keresünk választ a tárlatvezetés során. A kurátori vezetést követően a kiállítás utolsó termében játékra lesz lehetőség: próbálja ki a 'lehúzást', a 'gyufázást', a csacsipacsit vagy a sakkot, pókert! A játékleírások alapján a kísérletező kedvű látogatók rögtönzött játékba kezdhetnek, kártyát, sakkot, 'gyufát' felhasználva. Ajánljuk a szenvedéllyel játszók számára!

20:00 - 21:00 - Kurátori tárlatvezetés a Költő lenni vagy nem lenni című kiállításban
A Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Petőfi-kiállítása Van-e különbség foglakozás és hivatás között? A Költő lenni vagy nem lenni című, a költő születésének 200. évfordulója tiszteletére új állandó kiállítás egyértelmű választ ad. Petőfi életformának, romantikus, retorikus megfogalmazásában életcélnak tekintette a költészetet. A tárlat egy a kor irodalmi normáinak határait feszegető, elszántan kísérletező, sokszor tabusértő módon műfaji és nyelvi korlátokat átlépő szerző gazdag életművét mutatja be. A tárlat a Petőfi Irodalmi Múzeum alapgyűjteményére épít, de nem a kultusz hősét állítja középpontba, hanem a szerzőt, a szűkebb-tágabb környezetére, kortársaira élénk tekintettel figyelő költőt prózaírót és szerkesztőt. A korszak művészeit izgató témákra épül a kiállítás: az emberi kapcsolatok szövevényessége, a horror, a katasztrófák, bűntények iránti kíváncsiság a halál misztériuma és a biológiai léten túli élet, a látványosan változó természeti és civilizációs környezet megjelenésére voltunk kíváncsiak mind Petőfi szövegeiben, mind a korszak képzőművészetében? Ebben az összevetésben jól látszik, milyen búvópatakokon keresztül áramlanak és folynak össze a korszak eszméi, a művészetről és szépségről szóló hitvallások, a romantika és a biedermeier stílusjegyei a különböző művekben. A kiállítás többek között a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár, az egri Dobó István Vármúzeum és más intézmények raktáraiban rejtőzködő műkincsek anyagából válogat. Természetesen nem maradtak ki a témák közül a reformkor nagy társadalmi-közéleti eszméi sem: hogyan értette és gyakorolta a kor embere a hazáért, a közösségért való áldozatvállalást? Milyen megélhetési lehetőséget jelentett ez a művészek számára, mit is jelentett a siker? És végül válasz keresünk arra kérdésre, politikus és forradalmár volt-e Petőfi, milyen szerepet szánt magának az elnyomottakért való küzdelemben? A tárlatban gazdag, eredeti, eddig soha nem kiállított műtárgyanyag látható, hála az egyre korszerűbb kiállítási körülményeknek. Érdekes, szokatlan videóanyag, ötletgazdag adatvizualizációk, magyar-angol nyelvű hangos vezető és számos, a látogatót szinte beszippantó interaktív multimédiás eszköz teszi elevenné, egyedi élménnyé, kortársiassá a bemutatást. A program regisztrációköteles.

20:00 - 21:00 - Kurátori tárlatvezetés A tárgyak társasága című kiállításban
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba? A tárgyak társasága - Írók gyűjteményei című tárlat hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be az írók gyűjtőszenvedélyét, valamint tárgyaiknak történetét. A kiállításon többek között megtekinthető lesz Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, az Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásának falait díszítő festmények, Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi. Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A tárlaton nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek a látogatók: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyaikról, gyűjteményeik és szépirodalmi szövegeik találkozási pontjairól. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést. A program regisztrációköteles.

20:00 - 21:00 - The Qualitons
The Qualitons koncertje az udvaron.

21:00 - 22:00 - Kávéházi történetek
Felolvasószínházi előadás Fráter Zoltán összeállításában, előadja Fesztbaum Béla A Monarchia végső pusztulása előtt őszinte, kritikus, önkritikus, gúnyos, dekadens érzelmű szavakkal idézi fel a korabeli életet a New York kávéház mindent látó, mindent halló alkalmazottja, aki újságárusként kezdte pályáját, majd trafikos gyerekből, pikolófiúból lett felszolgáló. Főúrként is mintegy alulnézetből mondja el történeteit őszinte, helyenként keresetlen szavakkal Ady, Babits, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Móricz és kortársaik viselt dolgairól. Pletykák, anekdoták, legendák, önvallomások, tragédiák vonulnak fel Fráter Zoltán valós személyek emlékeit felhasználó, képzeletbeli főpincére szókimondó meséiben, a kávéház leghíresebb irodalmi vendégeiről. Főpincér: Fesztbaum Béla színművész

21:00 - 22:00 - Kurátori tárlatvezetés a Tárgyak társasága című kiállításban
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba? A tárgyak társasága - Írók gyűjteményei című tárlat hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be az írók gyűjtőszenvedélyét, valamint tárgyaiknak történetét. A kiállításon többek között megtekinthető lesz Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, az Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásának falait díszítő festmények, Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi. Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A tárlaton nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek a látogatók: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyaikról, gyűjteményeik és szépirodalmi szövegeik találkozási pontjairól. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést. A program regisztrációköteles.

21:00 - 22:00 - Rendhagyó tárlatvezetés Juhász Annával és Hegedűs Borival
A halandóság törékeny arcai -Íróportrék a PIM gyűjteményéből 1-2. Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi (2024. április 27. - június 23.) A halandóság törékeny arcai - így jellemezte Juhász Ferenc Molnár Edit fotográfus portréit. Kiállításunkon ismert íróink fényképekről visszaköszönő törékeny arcait, tekintetüket, ellesett vagy éppen vállalt pózaikat tanulmányozhatjuk - testközelből. Kiderül, mely költőnkről készült a legelső fotográfia, melyik portréjából ajándékozott József Attila a legtöbbet, kinek dedikálta Ady Endre ifjúkori arcmását Debrecenben és láthatjuk például, hogyan pózolt Molnár Ferenc a legnevesebb amerikai divatlapnak, melyik írónk járt a Szajna partján 1947-ben és kik azok az íróink, akiket a Margitszigeten kaptak lencsevégre. A 79 fényképet felvonultató tárlaton 1854 és 2006 között készült eredeti fotográfiákat tekinthet meg a látogató, sokszínű képet kapva irodalmunk jeles alkotóiról és a fényképezés kitűnő mestereiről. A programhoz előzetes regisztráció szükséges.

22:00 - 23:00 - Kurátori tárlatvezetés a Szépvilág című kiállításban
Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten A Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállítása a divatlapok és az öltözködés bemutatásán keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének sokszínű, forrongó világába, amelynek energiája, kritikus szemlélete és tenni akarása ma is elevennek hat. A Pesti Divatlap, az Életképek és a Honderü a divatlapok új nemzedékét képviselték. Több műmelléklettel, gazdagabb tartalommal, szebb külsővel jelentek meg. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. Szórakoztattak és formálták az olvasók látásmódját, ízlését, közösségtudatát. Kapcsolódtak a modern irodalmi nyilvánosság és sajtó kialakulásához, a polgárosodáshoz, a nők szerepköreinek bővüléséhez, a hazai iparhoz, a magyar és európai önmeghatározás folyamatához. A két német nyelvű, magyarországi divatlap, a Der Spiegel és a Der Ungar, szintén ezeknek az eszméknek és törekvéseknek voltak aktív fórumai. A divatlapok a művelődés részeként fogták fel az öltözködést, amely mindkét nemnél érintette a nyelvi, szellemi és gazdasági önállósodás kérdéseit, valamint kölcsönhatásba lépett értelmiségi, közéleti szerepekkel. A tárlaton látható festmények, grafikák, tárgyak, viseletdarabok és irodalmi szövegek a ruházat társadalmi éskulturális jelentőségét állítják előtérbe. Mesélnek farsangokról, írói eleganciáról, az első nagyvárosi tapasztalatokról, a kor pezsgő szellemi életéről. A kölcsönzött műtárgyak tizenkét hazai közgyűjteményből érkeznek a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A program regisztrációköteles.

22:00 - 23:00 - Kurátori tárlatvezetés Az álom vége? című kiállításban
Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma A kiállítás Az ember tragédiája történeti színei közül az Eszkimó szín disztópiájára és közvetlen előzményeire fókuszál. Az utolsó álombeli színben a bolygó szinte élhetetlenné válik: kevés az élelem, szélsőséges klimatikus viszonyok uralkodnak, a fajok kihalnak, az emberi civilizáció radikális változáson megy keresztül. A mintegy 160 évvel ezelőtt elképzelt jövővel kapcsolatban Madách Imre több olyan problémát és kérdést is tematizált, amely napjainkban is megjelenik a klímaváltozáshoz köthető közbeszédben és tudományos diskurzusokban. A tragédia egyes színeinek vizuális megidézése mellett különféle tudományágak kutatóit kérdeztük meg arról, hogy ezekre a Madách által felvetett, de a mai viszonyokra adaptált problémákra milyen válaszok adhatók. A klímaváltozással kapcsolatban több tudományterület képviselőivel lehet interjúkat hallgatni a tárlatban. Madách Imre drámájában a tudós alakja visszatérő motívum. A tárlaton szereplő interjúkban megszólaló kutatók a maguk szakterülete szerint, rendkívül változatos szempontokból világítanak rá a klímaváltozás problémakörére. Abban bízunk, hogy a legkülönfélébb tudományterületeket együttesen, kiállítás terében megszólaltatva talán rámutathatunk olyan szempontokra is, amelyek segítenek az éghajlatváltozás válságát összetettebben, érzékenyebben, illetve (ön)kritikusabban szemlélni, miközben Az ember tragédiáját egy izgalmas perspektívából olvashatjuk újra. Kass János Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus Az ember tragédiája egyes színeit megjelenítő rézkarcai alkotják a kiállítás gerincét , amelyeket a művész 1966-ban a Helikon Kiadó felkérésére készített. Az ábrázolások egy központi képből és a körülötte látható vázlatrajzokból állnak, amelyeket a művész csak később, a sokszorosítás közben rögtönzött a lemezekre. Kasst annyira megihlette Madách műve, hogy több sorozatot is készítette a műhöz, illetve a Tragédia gondolatiságát más alkotásaiba is bedolgozta. Babitshoz hasonlóan úgy gondolta, hogy a Tragédia nyersanyag, amelyben minden kor minden emberének tragédiája visszatükröződhet. A rajzok egymást kiegészítve tükrözik a történeti színeket és egyben alkotójuk saját korát, amelyben a Madách által vizionált disztópiák valós kérdésekké váltak. A porgram regisztrációköteles.

23:00 - 0:00 - Gyászdob száz lerogyó világért