A 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat megnyitójára jelent meg Németh József festőművész (1928-1994) életútját és művészetét feltáró hiánypótló kötet Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatójának tollából.

Németh József a vásárhelyi festészet kiemelkedő formátumú alakja. A somogyi származású művész annak az 1956 után induló fiatal festőgenerációnak a tagjaként került Hódmezővásárhelyre, akik főiskolai tanulmányaik alatt kerültek kapcsolatba a dél-alföldi várossal. Tóth Károly művészettörténész, a kötet szerkesztője előszavában úgy fogalmaz: "Németh József egyrészt otthont teremtett magának Hódmezővásárhelyen és itt élte le az életét, másrészt műveivel otthonossá tette a vásárhelyieknek azt a világot, amelyet nagy megértéssel és átéléssel ábrázolt." A több mint 200 oldalas, mintegy száznegyven színes reprodukciót tartalmazó könyvbe Nagy Imre művészettörténész írt tanulmányt a művész önálló képi világának megteremtéséről, tudatosan felépített életművéről. Németh művészetének sajátossága, hogy az illúzionisztikus és ikonikus ábrázolás határmezsgyéjén mozog - írja a kötet szerzője. Témáit a hajdanvolt paraszti lét világából merítette, emelt horizontú kompozícióin az emberi- és állatalakokat sajátos, szakrális hangulatú léthelyzetekben ábrázolta. Az életrajzi áttekintést is tartalmazó írást a Németh József hagyatékából származó archív fotók gazdagítják. Nagy Imre tanulmányát három, kéziratos, eddig még nem publikált "kordokumentum" egészíti ki: egy útinapló 1968-ból, Németh József feljegyzése a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon szerepelt képeiről, valamint Bakonyi Tibor építész 1973. szeptember 3-án kelt levele a makói pártszékház murális díszítésének zsűrizéséről.

Németh József 1928-ban született Kaposszerdahelyen, de Szennán anyakönyvezték, ezért egyes életrajzaiban utóbbi települést tűntetik fel szülőhelyeként. 1946-ban szobafestőtanoncnak állt Kaposvárott. Az itteni képzőművészeti szabadiskolában figyeltek fel tehetségére. A Képzőművészeti Főiskolán mesterének Szőnyi Istvánt vallotta; 1957-ben szerzett freskófestő diplomát. Még főiskolás korában járt Hódmezővásárhelyen a Szabó Iván szervezte nyári művésztelepen, majd a diploma megszerzése után az alföldi városban telepedett meg. 1961-ben elnyerte a Vásárhelyi Ősz Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet, háromszor tüntették ki Munkácsy-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész elismerést kapott, 1989-ben Hódmezővásárhely díszpolgárává választották. 1994-ben hunyt el.